MI LEGYEN AZ ÉV VADVIRÁGA 2026-bAn?
Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Az Év Vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség. A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken: a mozgalom szakmai hátterét adó hétfős kuratórium mellett a szélesebb szakmai közönség e programba való bevonása, tájékoztatása kapcsán a Magyar Biológiai Társaság is bekapcsolódott. Annak érdekében, hogy a mozgalom minél szélesebb társadalmi rétegekhez, minél több emberhez eljusson csatlakozott az Év Vadvirága mozgalomhoz a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Az Egyesület biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai hátteret, és szervezi az elkövetkezendő években is a szavazásokat.
Fedezzük fel együtt a hazai vadvirágokat!
Az elmúlt évek Év Vadvirágai vízi, vízközeli növények voltak (fehér tündérrózsa, mocsári nőszőfű), ezért most száraz gyepekhez kötődő fajokat állítunk versenybe az Év vadvirága 2026 címért. Kitüntetett célunk megmutatni, hogy a Mediterrán és Belső-Ázsiai sztyeppekkel is kapcsolatban álló száraz gyepeink milyen egyedi értéket képviselnek, milyen hatalmas változatosságot mutatnak és mellette milyen sérülékenyek és veszélyeztetettek is egyben. Így a szakmai kuratórium az alábbi 3 fajt választotta ki, amelyeket közönségszavazásra bocsájt:
Pézsmahagyma (Allium moschatum)
A Földközi- és a Fekete-tenger mellékén elterjedt, de nem gyakori hagymás növény, keletre megtalálható a Kaukázusig és egészen Iránig. Hazánkban leginkább a Duna-Tisza közének homoki gyepjeiben és a Dunántúli-középhegység dolomitsziklagyepjeiben fordul elő.
Nyár közepétől őszig hozza halványrózsaszín, szinte fehéres virágait, leplein jellegzetes sötét barnás középérrel. Bár hagymához méltóan a növény hagymaszagú, virágai kellemes pézsmaillatúak, erről kapta magyar és latin nevét is.
Védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft
Kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus)
Közép-Európától az erdőssztyep övön keresztül egészen az Altájig előforduló növény, sehol sem található meg nagy tömegben. Hazánkban a Duna-Tisza közének homokterülete a jellemző előfordulási helye, ezen kívül csak kevés más helyen jelenik meg. Ehhez a tájhoz kapcsolódik Petőfi Sándor: Alföld című költeményében is - talán ennek köszönhetően is vált sokak szemében az Alföld és a puszta egyik jelképévé.
A késő nyári pusztában hozza látványos kék, gömb alakú virágzatait, amiket szúrós levelei védenek a legelő állatoktól. Virágzása ősz végéig elhúzódik.
Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
Legnagyobb állományai a Kárpát-medencében és Ukrajnában, elsősorban a Dnyeper mentén élnek, kisebb előfordulásai megtalálhatók Csehországban és Észak-Németországban, keletre pedig a Volga vidékéig. Hazánkban az alföldi homokpuszták jellegzetes, sokfelé állományalkotó, tájképileg is meghatározó faja. „Bús árvalányhaj”-ként szintén szerepel Petőfi költészetében, számos népdalunkban, népmesénkben és hagyományunkban. Hazánkban összesen 6 tollas szálkájú árvalányhaj él, melyek mind védettek, egymástól való elkülönítésük nem könnyű, terméseik szőrsorainak mintázata alapján lehetséges.
Bár helyenként nagy állományai fordulnak elő, élőhelyeinek megszűnésével (feltörés, beépítés), teljes populációi semmisülnek meg.
Védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft
Szavazni 2026.01.05-ig, az alábbi online felületen lehet: https://www.vadonkozosseg.hu/ev-vadviraga-2026/
Ezt követően a győztes fajt ugyanezen a héten jelentjük be.
Kapcsolat:
evvadviraga@gmail.com
www.facebook.com/evvadvirga
Fotók: Farkas Sándor, Szöveg: Barina Zoltán